Készítsen tervet az oktatás és a tudomány kapcsolatára vonatkozóan modern társadalom"

Válaszok:

Bevezetés (relevancia, történeti háttér, főbb kérdések) 1. A tudomány, mint az emberi tudás területe. A tudományos ismeretek jellemzői. Módszerek és módszerek tudományos tudás. Kísérlet. 2. Az oktatás szerepe a modern társadalomban. Az oktatás céljai. Az oktatás szemléletének és céljainak alakulása. 3. A tudomány és az oktatás kapcsolata. Közös jellemzők valamint az oktatás és a tudomány közötti különbségek. A tudomány hatása az emberek gazdasági, társadalmi és szellemi tevékenységére. Az oktatás aktuális problémái és megoldási módjai. Következtetés.

Hasonló kérdések

• Segíts dönteni (lásd a képet), és kérlek magyarázd el, hogyan kell csinálni.
• SEGÍTSÉG! 2) Egy egyenlő oldalú háromszögben az (a) oldal = 12 Keresse meg: R, r, P, S
• 1) Mi történik a csere előkészítő és végső szakaszában 2) Miért tekintik a macskacserét a főnek? Milyen két folyamat játszódik le benne? 4) Az emlősök milyen funkcionális jellemzői járulnak hozzá a test hőmegőrzéséhez? 4) Mit jelent az alapanyagcsere és az általános anyagcsere? 5) Mekkora a fehérjék, szénhidrátok és zsírok energiaértéke? 6) Hogyan határozzák meg a táplálkozási normákat? 7) Mit jelezhet a légzésvisszatartással végzett funkcionális teszt adagolt edzés előtt és után? 8) Milyen funkciói vannak a vitaminoknak, és milyen összefüggés van megjelenésük és egy adott faj múltbeli ökológiája között? 9) Milyen vízben oldódó vitaminokat ismer és mi a funkciójuk? 10) Mit tudsz a zsírban oldódó vitaminokról? 11) Hogyan őrizzük meg a vitaminokat az élelmiszerekben? 12) A vesék, húgyvezetékek, hólyag felépítése és funkciói? 13) Hogyan működik egy neuron? 14) Hogyan lehet megelőzni a húgyúti betegségeket? 15) Hogyan történik a hőszabályozás a szervezetben? 16) Mi a keményedés és hogyan történik?
• Segítsen kérem

A. LAZEBNIKOVA

Társadalomismeret egységes államvizsga: TERVKÉSZÍTÉS TANULÁSA

Viszonylag nemrég jelent meg a C8-as feladat a vizsgaváltozatban, amely magában foglalja a javasolt téma részletes tervének elkészítését. Ebben az esetben a téma a kurzus bármely tartalmi sorához kapcsolódhat. Íme a feladat megfogalmazása értékelési szempontokkal.

1. téma

Utasítást kap, hogy készítsen részletes választ a „Tudomány mint társadalmi intézmény” témában. Készíts egy tervet, amely szerint ezt a témát feldolgozod. A tervnek legalább három pontot kell tartalmaznia, amelyből kettő vagy több alpontokban részletezett.

Az egyik lehetőség a témával kapcsolatos tervhez:
1. A „társadalmi intézmény” fogalma.
2. A tudomány fő funkciói a társadalomban:

1) oktatási;
2) oktatási és ideológiai;
3) termelési és technológiai; 4) szociális;
5) prognosztikai.
3. Tudományos intézményrendszer:
1) az egyetemek szerepe a tudomány fejlődésében;
2) akadémiai kutatószervezetek
ciók;
3) innovációs központok.
4. Tudomány állami támogatása:
1) a fejlesztésre fordított kormányzati kiadások növelése
a tudomány fejlesztése;
2) fiatal tudósok támogatása.
5. A tudós etikája.
A terv pontjainak, alpontjainak ettől eltérő számú és (vagy) más helyes megfogalmazása lehetséges. Előadhatók névleges, kérdés vagy vegyes formában.

A helyes válasz és értékelési útmutató tartalma(A válasz más, a jelentését nem torzító megfogalmazása megengedett.) A válasz elemzésekor a következőket veszik figyelembe:
a javasolt téma nyilvánosságra hozatalához szükséges tervelemek jelenléte;
a tervtételek megfogalmazásának helyességét az adott témának való megfelelés szempontjából;
a javasolt válasz szerkezetének megfelelése egy komplex típusú tervnek.

2. téma

Lássuk, hogyan teljesítették a végzősök a C8 feladatot.
Terveket kínálunk „A gazdaság hatása a társadalom társadalmi szerkezetére” témában. Ennek a témának az a sajátossága, hogy itt egy dinamikus folyamat áll a középpontban, amely az egyik területen (jelen esetben a társadalmiban) bekövetkező változásokat tükrözi a társadalmi élet egy másik területéhez (gazdasági) kapcsolódó tényezők hatására.
Érdemes megjegyezni, hogy az olyan témák, amelyek a társadalmi jelenségek figyelembevételével járnak a fejlődésben és a sokszínűségbenEgyre több a különféle kapcsolat. És ez teljesen indokolt, hiszen maga a társadalmi valóság is pontosan ilyen - változékony, átható és összekapcsolódó. Ez azt jelenti, hogy képesek vagyunk látni ezeket az összefüggéseket, elemezni a jelenségeket a dinamikában - fontos eleme társadalomtudományi képzés, ami egyébként a középiskola oktatási színvonalában is szerepel.
Tekintsünk több lehetőséget a diplomások által összeállított tervhez ebben a témában.

1. terv
1. A „társadalmi struktúra” fogalma.
2. A társadalom differenciálódása:
a) jövedelem szerint;
b) a hatalommal kapcsolatban;
c) szakma típusa szerint.

Gazdasági ciklusok.
A gazdasági ciklusok a gazdasági aktivitás (gazdasági feltételek) ingadozásai, amelyek a gazdaság ismételt összehúzódásából (gazdasági visszaesés, recesszió, depresszió) és expanziójából (gazdasági fellendülésből) állnak.

3. A gazdasági ciklusok hatása a társadalomra:
egy csúcs;
b) recesszió;
c) alsó;
d) bővítés.
4. Állami szociális programok:
a) alacsony jövedelmű munkanélküliek támogatása;
b) az egészségügy fejlesztése;
c) a lakosság szociális garanciáinak biztosítása;
d) ifjúsági programok.
5. A közgazdaságtan szerepe a formációban szociális struktúra társadalom.

2. terv
1. A közgazdaságtan fogalma.
2. A társadalmi struktúra fogalma.
3. Típusok gazdasági rendszerek:

Hagyományos;
csapat;
piac;
vegyes.

4. A gazdaság funkciói a társadalomban.
5. Hogyan befolyásolja a gazdaság a társadalmi szerkezetet:
a kereslet és kínálat kialakítása;
verseny;
üres állások és állásajánlatok;
infláció;
gazdasági válságok;
adópolitika;
az állami finanszírozás szociális programjai.
6. Az expozíció következményei.
7. A gazdaság hatása a társadalomra a modern Oroszországban.

3. terv
1. Mi a közgazdaságtan és kapcsolata a társadalommal?
társadalom:
1) a közgazdaságtan fogalma;
2) a gazdaság befolyása a társadalmi szerkezetre;
3) pozitív eredmények az interakcióban.

2. A gazdaság társadalmi szerkezetre gyakorolt ​​befolyásolásának módjai és módszerei.
3. A gazdaság társadalmi szerkezetre gyakorolt ​​hatásának eredményei.

4. terv
1. A társadalmi struktúra jellemzői.
2. A gazdaság hatása az életminőségre:

1) foglalkoztatás és munkanélküliség;
2) infláció.
3. A társadalom további polarizációja:
1) az ingatlanok területén;
2) a hatalomhoz való hozzáférésben;
3) társadalmi státuszban.
3. A jelenség különféle megközelítései és értékelései.

Hozzászólások
Látjuk, hogy ezek a tervek az összetevők halmazában (bár vannak átfedések), teljességében és részletességében különböznek egymástól. De van köztük valami közös:
1. Három pont megfelel a formai követelményeknek: legalább három pont, ebből legalább kettő részletezése. Az egyetlen kivétel a harmadik válasz, ahol csak egy tervelemnek van albekezdése.

Infláció.
Az infláció mellett ugyanannyi pénzből idővel kevesebb árut és szolgáltatást vásárolnak, mint korábban. Ebben az esetben azt mondják, hogy az elmúlt időszakban a pénz vásárlóereje csökkent, a pénz leértékelődött - elvesztette valós értékének egy részét

3. téma
Tekintsünk egy tervet a szociológia területéről - „A társadalmi kontroll mint az egyén és a társadalom közötti kapcsolatok szabályozásának mechanizmusa”.
1. A társadalmi kontroll fogalma és jelentősége a társadalom fejlődésében.
2. A társadalmi kontrollnak két formája van:

1) belső;
2) külső.
3. A társadalmi kontroll következő módszerei léteznek:
1) szigetelés;
2) elszigeteltség;
3) rehabilitáció.

4. A társadalmi kontroll a szocializáció folyamatában valósul meg.
5. A társadalmi kontrollt a társadalmi normák és szankciók alakítják ki.
6. A szankcióknak többféle típusa van:

1) pozitív;
2) negatív;
3) formális;
4) informális.

7. A társadalmi kontroll fejlődésének tendenciái.

Az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyve (kivonatok)

19. cikk. A büntetőjogi felelősség általános feltételei Büntetőjogi felelősségre vonható csak az épeszű, e törvénykönyvben meghatározott életkort betöltött egyén.

21. cikk. Őrület

Az a személy, aki társadalmilag veszélyes cselekmény elkövetésekor tébolyodott állapotban volt, azaz nem lehetett tisztában a tényleges természetével, ill. közveszély cselekedeteik (tétlenség) vagy kezelni miatt krónikus mentális zavar, átmeneti mentális zavar, demencia vagy más fájdalmas mentális állapot. (2) A büntetőjog által meghatározott, társadalmilag veszélyes cselekményt elmebajban elkövető személy ellen a bíróság az e törvénykönyvben előírt egészségügyi kényszerintézkedésekkel szabható ki.

23. cikk Az ittas állapotban bűncselekményt elkövető személyek büntetőjogi felelőssége.

Az a személy, aki alkoholfogyasztás miatt ittas állapotban bűncselekményt követ el kábítószerek vagy más bódító hatású anyag büntetőjogi felelősségre vonható.24. cikk. A bűnösség formái

Bűnösnek minősül az, aki szándékosan vagy gondatlanságból cselekményt követett el. A csak gondatlanságból elkövetett cselekmény csak abban az esetben minősül bűncselekménynek, ha azt e törvénykönyv különös részének vonatkozó cikke kifejezetten előírja.

25. cikk. Szándékosan elkövetett bűncselekmény

Szándékosan elkövetett bűncselekmény a közvetlen vagy közvetett szándékkal elkövetett cselekmény.

Közvetlen szándékkal elkövetettnek minősül a bűncselekmény, ha a személy tudatában volt tettének (tétlenségének) társadalmi veszélyének, előre látta a társadalmilag veszélyes következmények bekövetkezésének lehetőségét vagy elkerülhetetlenségét, és kívánta azok bekövetkezését.

Közvetett szándékkal elkövetettnek minősül a bűncselekmény, aki tudatában volt cselekménye (tétlensége) társadalmi veszélyességének, előre látta a társadalomra veszélyes következmények lehetőségét, ezeket a következményeket nem akarta, de tudatosan engedte, vagy közömbös volt iránta.

26. cikk. Gondatlanságból elkövetett bűncselekmény

A gondatlanságból elkövetett bűncselekmény könnyelműségből vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény.

Könnyűségből elkövetettnek minősül a bűncselekmény, ha valaki előre látta tette (tétlenség) társadalmilag veszélyes következményeinek lehetőségét, de kellő indok nélkül, arrogánsan e következmények megelőzését remélte.

Gondatlanságból elkövetettnek minősül a bűncselekmény, ha valaki nem látta előre cselekménye (tétlensége) társadalmilag veszélyes következményeinek lehetőségét, jóllehet a kellő körültekintéssel és előrelátással ezeket a következményeket előre kellett volna és láthatta volna.

28. cikk Ártatlan károkozás

Ártatlanul elkövetettnek minősül a cselekmény, ha az elkövető nem vette észre, és az eset körülményei miatt nem tudta felismerni cselekményének (tétlenségének) társadalmi veszélyességét, vagy nem látta előre a társadalomra veszélyes következmények bekövetkezésének lehetőségét, és az eset körülményei miatt nem kellett vagy nem láthatta ezeket előre.

Ártatlanul elkövetettnek minősül az a cselekmény is, aki azt elkövető, bár előre látta cselekménye (tétlensége) társadalomra veszélyes következményeinek lehetőségét, e következményeket pszichofiziológiai tulajdonságainak a szélsőséges körülmények követelményeivel való eltérése miatt nem tudta megelőzni, ill. neuropszichés túlterhelés.

21 Soroljon fel két olyan körülményt, amikor a károkozás ártatlan cselekménynek minősül!

22 Hogyan határozza meg a törvény a büntetőjogi felelősség általános feltételeit? Társadalomtudományi ismeretek alapján jelölje meg, hogy a bűncselekményt elkövető személy milyen életkorban vonható büntetőjogi felelősségre.

23 Milyen két formát nevez a bűnösségnek a törvényben? Társadalomtudományi ismeretek és médiaanyagok felhasználásával mondjon egy példát, amely meghatározza ezeket a formákat.

24 Egyesek úgy vélik, hogy számos bűncselekmény büntetését fokozni kell, mivel csak a szigorú büntetés kényszeríti a potenciális elkövetőket szándékaik feladására. Társadalomtudományi és történelmi ismeretek alapján mondjon három érvet a fent megfogalmazott álláspont ellen!

25 Milyen jelentést tulajdonítanak a társadalomtudósok az „érzéki megismerés” fogalmának? A társadalomtudományi kurzusból származó ismeretek alapján állítson össze két mondatot: az egyik mondat az érzékszervi megismerés formáiról, a másik pedig ezen formák egyikéről tartalmaz információkat.

26 Adjon meg három lehetséges kritériumot a politikai pártok besorolására, és jelölje meg az egyes osztályozásokban megkülönböztetett párttípusokat.

27 A megbeszélésen elhangzott az a vélemény, hogy a gazdasági fejlődés kiterjedt útja kimerítette önmagát. Társadalomtudományi ismereteket és a társadalmi élet tényeit felhasználva mondjon két érvet e vélemény alátámasztására és egy cáfolatára.

28 Azt az utasítást kapta, hogy készítsen részletes választ „Az oktatás és a tudomány kapcsolata a modern társadalomban” témában. Készíts egy tervet, amely szerint ezt a témát feldolgozod. A tervnek legalább három pontot kell tartalmaznia, amelyből kettő vagy több alpontokban részletezett.

21. két olyan körülmény, amelyben a károkozás ártatlan cselekménynek minősül.

1." Ártatlanul elkövetettnek minősül a cselekmény, ha az elkövető nem vette észre, és az eset körülményei miatt nem tudta felismerni cselekményének (tétlenségének) társadalmi veszélyességét, vagy nem látta előre a társadalomra veszélyes következmények lehetőségét, és az eset körülményeihez képest, nem kellett volna vagy nem lehetett előre látni azokat.”

2. „Ártatlanul elkövetettnek minősül az a cselekmény is, aki azt elkövető, jóllehet előre látta tette (tétlenség) társadalmilag veszélyes következményeinek lehetőségét, e következményeket pszichofiziológiai tulajdonságainak a törvényi előírásokkal való összeegyeztethetetlensége miatt nem tudta megelőzni. extrém körülmények vagy neuropszichés túlterhelés »

22. A büntetőjogi felelősség általános feltételei „…. Büntetőjogi felelősségre vonható csak az épeszű egyén, aki betöltötte a jelen törvénykönyvben meghatározott életkort.”

Az az életkor, amikor a bűncselekményt elkövető személy büntetőjogi felelősségre vonható16 éves Általános szabály, 14 év azoknak, akik különösen veszélyes bűncselekményeket követtek el.

23 A bűnösségnek két formáját nevezik a törvényben:

1 - szándék;

2 - gondatlanság;

Példák a bűnösség ezen formáira:

1. A bűncselekményt közvetlen szándékkal elkövetettnek ismerik el,ha a személy tudatában volt tettének (tétlenségének) társadalmi veszélyének, előre látta a társadalmilag veszélyes következmények bekövetkezésének lehetőségét vagy elkerülhetetlenségét, és kívánta azok bekövetkezését.

A bűncselekményt elkövetettnek ismerik elközvetett szándékkalha a személy tudatában volt tettének (tétlenségének) társadalmi veszélyének, előre látta a társadalomra veszélyes következmények lehetőségét, ezeket a következményeket nem akarta, de tudatosan engedte, vagy közömbös volt iránta.

Példák: adóelkerülés;

· hamisított okmányok, állami kitüntetések, bélyegzők, nyomtatványok pecsétjének hamisítása, előállítása vagy értékesítése;

· szándékos csőd, azaz fizetésképtelenség szándékos előidézése vagy növelése, amelyet a kereskedelmi szervezet vezetése vagy tulajdonosa, valamint egyéni vállalkozó más személyek személyes érdeke vagy érdekében követ el, és jelentős kárt vagy más súlyos következményt okoz..

2. Az Art. 26 CCgondatlanságból elkövetett bűncselekmény,könnyelműségből vagy hanyagságból elkövetett cselekményt ismerik el.

Példák - Egy épülő létesítmény mellett elhaladva K. állampolgár cigarettára gyújtott, miután elszívta a cigarettát, anélkül, hogy a válla fölött nézett volna, és beleesett egy benzines hordóba, amelyet a munkások hagytak. Robbanás történt, és a repülő szilánkok egy embert megöltek.

R államtitok nyilvánosságra hozatala (74. cikk), színvonaltalan, nem szabványos kibocsátás

24. Három érv a feladatban megfogalmazott álláspont ellen:

1) nem a lakosság megfélemlítése a büntetés fő célja;

2) a tapasztalat azt mutatja, hogy a büntetés elkerülhetetlensége, nem pedig kegyetlensége hatékonyabb a bûnmegelőzésben;

3) a súlyos büntetés, beleértve a halálbüntetést is, túl magas „fizetés” az esetleges bírói hibákért;

4) a történelmi tapasztalatok szerint a lakosság fokozatosan hozzászokott a kínzások és kivégzések formájában járó büntetés súlyosságához, és elkezdte azokat szemüvegként kezelni.

25 . Az „érzéki megismerés” alatt a társadalomtudósok azt értika megismerés kezdeti szakasza, az adakozás közvetlen tudás tárgyakról és formáikról

1. egy mondat információval az érzékszervi megismerés formáiról, a kurzus ismeretei alapján, például: „Az érzékszervi megismerés formái közé tartozik az érzékelés, az észlelés és a reprezentáció.”

2. egy mondat, amely információt tartalmaz az érzékszervi megismerés egyik formájáról, például: „Az érzetek között megkülönböztetünk hang-, hallás-, íz- és egyéb érzeteket”

26. A politikai pártok besorolásának három lehetséges kritériuma és az egyes osztályozásokban azonosított párttípusok.

1. kritérium: szervezeti felépítés szerint; köteg típusa:tömeg, személyzet

2. kritérium: ideológiai irányultság; köteg típusa:konzervatív, liberális, szociáldemokrata

3. kritérium: részvétel a kormányban; köteg típusa:uralkodó, ellenzék.

27 . két érv alátámasztja azt a véleményt, hogy a fejlődés kiterjedt útja kimerítette önmagát:

1. a művelésre alkalmas területek nagy része már mezőgazdasági használatban van;

2. új ipari vállalkozások építése túl sok tőkebefektetést igényel, és az ipari létesítmények hosszú üzembe helyezésével jár;

Egy cáfoló érvaz a vélemény, hogy a fejlődés kiterjedt útja kimerítette önmagát:

a nyitott munkaerőpiacon továbbra is lehetséges további munkaerő bevonása a termelés bővítésére.

28. "Az oktatás és a tudomány kapcsolata a modern társadalomban."

1 . A tudomány és az oktatás fogalma, mint a spirituális kultúra területe

2. Tudomány és oktatás mint szociális intézmények társadalom

2.1 Az oktatás funkciói a modern társadalomban

22.a tudomány fejlődése mint a társadalmi haladás tényezője

2.3 a tudomány és oktatás állami szabályozása

3. Az oktatás hatása a tudományra

3.1 tudományos személyzet képzése a felsőoktatásban

3.2 a fiatalok tudományos tevékenységgel kapcsolatos elképzeléseinek kialakítása

3.3 a fiatal tudósok társadalmi státuszának növelése

4. A tudomány hatása az oktatásra

4.1 a természettudományok alapjainak tanulása az iskolai tantárgyakon belül

4.2 az egyetemek kutatóközpontokká alakítása

5. A tudomány és az oktatás további konvergenciájának jelentősége és kilátásai